Disney vs. az eredeti mesék: Ne próbáld bemesélni nekem, hogy nincs különbség!
Arielle, a Kis Hableány (1989)
A Disney Arielle-je számára a szárazföldön élni sok kihívást tartogat, például az asztali etikett terén. Mégsem hasonlítható ahhoz, amit Hans Christian Andersen ír le "A kis hableány" című, 1837-es művében. Az élet a szárazföldön állandó fájdalommal jár a hableány számára, ráadásul a végén a herceg valaki máshoz megy feleségül. A tengeri boszorkány alkut ajánl: ha leszúrja a herceget, akkor Arielle újra sellővé válhat. Végül azonban a lány a saját életét veszi el.
Bambi (1942)
Stephen King egyszer azt mondta, hogy a "Bambi" volt az első horrorfilm, amit valaha is látott. Aki emlékszik arra a jelenetre, amikor Bambi anyját lelövi a vadász, az tudhatja miért.
Ha téged is traumatizált ez a rész, hála az égnek, hogy nem olvastad az eredetit! A vadászjelenet igazi mészárlás, ahol Bambi belebotlik a Disney figuráját, Thumpert ihlető vérző nyúlba. Izgalmas tény Felix Salten osztrák író 1923-as könyvéről, hogy a zsidókkal való bánásmód példázataként használták Európában. A könyvet később a nácik elégették.
Peter Pan (1953)
Lehet varázslat, hogy Pán Péter örökké gyermek marad, de az a tény, hogy az "elveszett fiúk" sosem soha nem nőnek fel - legalábbis a skót író J. M. Barrie 1902-es eredetijében. Amikor túlkorosak lesznek, Pán Péter egyszerűen megöli őket. A fiú, aki szereti az idegen gyerekeket elrabolni az ágyukból, valójában igazi gonosztevő.
Mulan (1998)
Már az 5. század óta mesélik a történetet a nőről, aki háborúba ment aki az apja helyett. A Disney viszonylag hű maradt az eredetihez. Kivéve, hogy a hősnő már harcra kiképzett, ezért könnyedén illeszkedik be a seregbe, ahol aztán tíz évig harcol. A visszatéréséről vannak pozitív változatok, de tragikus is, amelyben megöli magát.
Pocahontas (1995)
A Disney most az egyszer egy igaz történetet használt fel: Amonute törzsfőnök lánya - becenevén Pocahontas,”a játékos” - hitt a békés egymás mellett élésben népe és a gyarmatosítók közt. Éppen ezért megmentette egy angol zsoldos, John Smith életét, amikor az apja megpróbálta megölni őt. Ekkor azonban még csak tizenegy éves volt, és a Disney-változatban bemutatott szerelmi viszony nem alakult ki kettejük közt. Később Pocahontast túszul ejtették az angolok, ezért át kellett térnie és Rebecca névre keresztelték. Végül egy gyarmatosítóhoz ment feleségül, aki magával vitte Angliába. Mielőtt haza tudott volna utazni, Amonute 22 éves korában meghalt.
Aladdin (1992)
A Disney-változatban Aladdin nagyon romantikus ember: bár a dzsinn minden kívánságát teljesítené, ő csak a hercegnőt akarja. Az eredeti keleti mesében, az 1001 éjszakában viszont csak egy semmirekellő, akinek nincs repülő szőnyege és az anyján kívül barátai sem, cserébe igazán pénzsóvár. Nemcsak Jázmin hercegnőre, hanem a vagyonra és a kastélyra is fáj a foga. Később halálra szúrja a testvérét, tehát elég hidegvérű.
A Notre Dame-i toronyőr (1996)
Tudod, ki itt az igazi rosszfiú? Ha Victor Hugo eredeti, 1831-es művét vesszük alapul, akkor Phoebus az. A filmben Esmeralda hűséges társa, de a könyvben kihasználja őt, és még azt is hagyja, hogy kivégezzék, amit könnyen megakadályozhatott volna. Így a lány az akasztófán végzi. Quasimodo, aki szerelmes Esmeraldába, megöli Frollót - aki a gonosz megszemélyesítője a Disneyben, de a könyvben összetett karakter. Végül maga a harangozó fekszik Esmeraldával a sírba.
